Igen sok mezőgazdasági és gazdaságossági érvet fel tudok hozni az öntözés, a korszerű öntözőrendszerek mellett. A legfontosabbak ezek közül az 
- éghajlati viszonyok változása, 
- a szélsőségek egyre gyakoribbá válása. 

Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen az számomra, hogy az öntözésre korszerű eszközháttérrel felkészült és azt a legkorszerűbb öntözési alapelveknek megfelelően működtető gazdaságok nem csak a termelés stabilitását őrizhették meg, de jelentős többlet árbevételre is szert tehettek.
Az öntözés tervezés célja, hogy a gazdaság szükségleteit és lehetőségeit összehangoljuk, ezáltal biztosítsuk az öntözéses mezőgazdasági termelés eredményes valóra váltását, a rendelkezésre álló eszközök hatékony használatát.

Az öntözés tervezését mindenképpen meg kell, hogy előzze gazdaságossági számítás, hiszen ez alapján dönthető majd el, hogy a szárazgazdálkodáshoz képest gazdaságos lesz-e az új öntözőmű üzemelése? Ezáltal kimutathatóak az öntözéses termelés költségei és jövedelmezősége is. A tervezés során dől el, hogy milyen üzemi formát kell kialakítani, milyen öntözési módot kell bevezetni az adott gazdaságban. A szántóföldi és kertészeti területen az évtizedek alatt sokféle öntözési mód alakult ki, amiből hazánkban rendszerint csak 1-2-t alkalmaznak (pl. szántóföldi lineár). A választék azonban sokkal több ennél.

Az öntözőrendszereket az alábbiak szerint csoportosítjuk:
- Felületi öntözés: árasztó, sávos, barázdás
- Esőztető öntözés: szárnyvezetékre szerelt szórófejek, gördülő szárnyvezeték, csévélődobos, vízágyú, konzolos, lineár és körforgó berendezések
- Mikroöntözés

 

Felületi öntözés

Felületi öntözéseket nem csak az ún. harmadik világbeli országok alkalmaznak hanem az igen fejlett mezőgazdasági és öntözési kultúrával rendelkező USA is. Ezeknél a módoknál a vízkivétel minden esetben csatornából történik, tehát a rendszer öntözőcsatornák meglétét feltételezi. Rendszeres terepmunkát (csatornák, barázdák elkészítése) és gyakorlott szakembereket (víz szétosztása, vízkormányzási feladatok) igényel ez az öntözési mód.

 

Esőztető öntözés

Az esőztető öntözéseknél a legegyszerűbb kivitel a kézzel mozgatható, gyorskapcsolású öntözőcsövekből összeállítható szárnyvezetékre szerelt szórófejek. Kitűnően alkalmazható legelőterületek, gabona, burgonya, lucerna, cukorrépa, szója, kukorica, szamóca öntözésére. Valamennyi talajféleségnél felhasználható, a tábla méretétől és alakjától függetlenül. Hosszú élettartamú, a legalacsonyabb beruházási költségű berendezés, melynek fenntartási költsége is minimális. Hátránya a közepes nyomásigénye, ill. erős szélben torzulhat a szórásképe.

Gördülő szárnyezeték
A gördülő szárnyvezetékek munkaerőt takarítanak meg, egyszerű a működtetésük és a fenntartásuk, szignifikánsan alacsonyabb költségűek a mikroöntözéseknél, 8-20 ha közötti területek öntözésére is alkalmasak (termesztett növénytől, talajtól, vízfogyasztástól függően). Négyzetes és téglalap alakú területek öntözéséhez fejlesztették ki. Kötött talajokon is képes öntözni, ahová a vízágyú és a körfogó berendezések nem alkalmasak. 15 perc alatt üzembe helyezhetőek, egy munkás akár 15 gépet is üzemeltethet egyszerre. Világszerte több, mint 200 ezer ilyen berendezés üzemel már. 1 m feletti növénymagasság felett azonban nem képesek öntözni. 2,8-3,5 bar közötti nyomáson üzemelnek, tehát nyomásigényük közepes.

Csévélődobos
A csévélődobos öntözőberendesékből igen nagy választék áll rendelkezésre, hiszen szinte minden öntözőberendezést gyártó vállalat készít ilyet. Jellemzőjük, hogy a víznyerési lehetőségtől, a szivattyútól vagy hidránsról hajlékony tömlő segítségével vezetik a vizet a szórófejekig. Előnye, hogy az öntözendő növények igen sokfélék lehetnek. Áttelepítése traktorral megoldható. Magas növésű növényeknél azonban már művelút kialakítása szükséges a szórófejkocsinak. Hátránya, hogy a nyomásigénye közepes, erős szélben a szél torzírtja a szórásképet.

Vízágyú
A vízágyúk olyan növények öntözésénél használhatóak előnyösen, amelyek kifejlett magassága nagy, pl. a kukorica, szálastakarmányok, gyümölcsösök. Viszonylagosan nagy területek öntözésére alkalmas, a tábla alakjától függetlenül üzemelhet. Hátránya, hogy a működéshez nagy nyomást, gyakori mozgatást és sík területet igényel. Kötött talajon nagy a tömörítő hatása.

Öntözőkonzol
Az öntözőkonzolok alacsony nyomáson üzemeltethetőek, egyenletes szórásképet biztosítanak, a vízágyús öntözéshez képest kevésbé tömörítik a talajt, azonban annál víztakarékosabb. Ma már léteznek a 100 m-t elérő szélességű konzolok is.

Lineár és körforgó berendezések
A körforgó berendezések a szántóföldi növények többségéhez felhasználható. Teljesen automatizálható a működésük, a szórásképük egyenletes, alacsony nyomáson üzemelnek. Óriási hátrányuk, hogy nagyon magas a beruházási költségük. Könnyű és közepesen könnyű talajokon, továbbá nem sík terepen nem üzemeltethetőek. Az üzemeltetésük és karbantartásuk igen nagy tudású műszaki személyzetet igényel.

 

Mikroöntözés

A mikroöntöző berendezések (csepegtető öntözőrendszerek, mikroszórófejes rendszerek) képesek az öntözővizet nagy hatékonysággal, egyenletesen kijuttatni, a párolgási veszteség minimalizálása mellett. Üzemelési nyomásuk alacsony, bármilyen méretű és formájú ill. talajú táblán működhetnek. A működésükhöz minimális munkaerő szükséges. Hátrányuk, hogy a kezdeti beruházási igényük nagy, továbbá igen nagy hatékonyságú szűrőrendszert igényelnek.

Szaktudás nélkül nem lehet gazdaságos öntözőberendezést tervezni!

Fentiekből is látszik, hogy a megfelelő öntözőberendezés kiválasztása és megtervezése igen nagy szakmai tudást feltételez és sok előkészítő munkát igényel. A tervezés során továbbá nagy gondot kell fordítanunk a munkaszervezés kérdésére is, hiszen minden öntözőberendezés más működtetést igényel és ez jelentős kihatással van a személyi jellegű bérköltségekre is, végső soron pedig a rendszer hatékonyságára. Az öntözéses gazdálkodás bevezetésével pedig új talajművelési és tápanyagutánpótlási rendszert is kell kidolgozni hiszen a megnövekedett öntözővíz miatt a talaj és a növények sokkal hamarabb hasznosítják a tápanyagkészletet.

Hazánkban egyedülálló módon, független öntözéstervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó vállalkozásként célunk, hogy az adott körülményeknek leginkább megfelelő technológiát juttassuk el Önhöz, ezzel biztosítva a termés mennyiségi fokozását, a termésbiztonságot és a megfelelő minőség biztosítását.

Az öntözendő terület kiterjedésétől (nagyságától) függően öntözőrendszer, öntözőfürt vagy öntözőtelep alakítható ki. Azonban a különböző típusú (esőztető) berendezések létesítésekor az elvégzendő építési munkák nagyságrendje és munkaigényessége is változó. Felsorolásszerűen általában az alábbi munkafolyamatok merülnek fel a különböző típusú öntözőrendszerek kivitelezése során.


A beépített nyomócsöves esőztető berendezések vázlatos telepítése

Kitűzés
A tervben szereplő nyomásközpontokat ellátó vízvezető csatornákat (öntözőfürtök vagy öntözőrendszerek esetében) valamint a beépített nyomócsövek nyomvonalait a kivitelezés első lépéseként kitűzzük.

Csővezeték munkagödre
A csővezeték munkagödrének olyan mélyen kell elhelyezkednie, hogy az elhelyezett nyomócsővezeték felső éle a terepszinttől legalább 0,80 m-re kerüljön. A munkagödör szélesség 200 mm belső átmérőjű csővezetékig 0,80 m, ezen felül legalább d+0,60 m. A munkagödröt közvetlenül a csővezeték elhelyezése előtt nyitjuk meg.
A tervszerinti munkaárok fenékvonalának biztosítása után szükséges a finom tükörvágás és a kötéseknél a fejgödrök kialakítása. Kedvezőtlen talajviszonyok esetén homokágyazattal biztosítjuk a csővezeték egyenletes felfekvését.

Csővezeték fektetése
A fővezeték fektetését a vízkivételtől (nyomásközponttól), a mellékvezetékeket pedig a fővezetéktől kell kezdeni. A sérült vagy törött csődarabok cserélhetősége miatt a dilatációk betartása szükséges.

Csővezeték iránytörései
Iránytörésnél – ha az nem ívcsövekkel történik – a csövekre, csővezetékekre vonatkozó szabványokban, előírásokban megengedett törésszöget nem szabad túllépni.

Csővezeték szerelése
A csővezeték szerelésénél a tervdokumentációban szereplő kötést kell alkalmazni (Simplex, Reka, Gibault, stb.). A kötések szerelésénél legfontosabb, hogy a kötések felszerelése után is a csővégek között legalább 1 cm hézag maradjon.

Acélvezeték és szerelvények korrózió elleni védelme
Acél szerelvényeket rozsdavédő mázolás után helyezzük csak a földbe. Acélvezetékeket korrózió ellen védeni kell, szükség esetén katódvédelemmel.

Csővezeték nyomáspróbája
Az összeszerelt csővezeték részleteiben helyezendő nyomás alá – szakaszos nyomáspróbák megejtésével. A szakaszos nyomáspróba megtartása előtt a csővezeték földprizmákkal terhelendő le a kötések szabadon hagyásával.

Földvisszatöltés
A földvisszatöltést 20 cm-es rétegekben kell végezni úgy, hogy a csővezeték sérülésének elkerülése érdekében a cső fölött 40 cm vastag földborításnál lehet csak a tömörítést elkezdeni.

Dinamikus terhelés
Homokos vagy kötött talajban a jól aláágyazott és tömörített munkaárokban elhelyezkedő vezeték a felette áthaladó forgalomból származó igénybevételeket elbírja.


A hordozható csővezetékű esőstető berendezés telepítése

Ebben az esetben az építési munkát csak a vízkivétel, a víz vezetését szolgáló csatornahálózat, a vasúti és útkereszteződéseket lehetővé tevő és egyéb műtárgyak létesítése jelenti.
A vízkivétel és tápcsatorna föld- és betonmunkáinál a hatályos előírásokat és szabványokat kell figyelembe venni.