A lakossági öntözőberendezések esetén nincs olyan széles típus választék, mint a szántóföldi öntözőberendezések esetében. A lakosság számára az automata öntözőrendszer és a csepegtető öntözőberendezés segítségével lehet megoldani a víz kijuttatását.

 

Az átlagos öntözőrendszer felépítése a vízmérő óra felől haladva

Azért, hogy elkerüljük a nyomásveszteségeket, a rendszert közvetlenül a vízóra után kötjük be. A legtöbb esetben mellékvízmérő órát is beépítünk, mert ezzel elkerülhetjük a csatornadíjat. 
Ezután kötjük be az elzáró-ürítő csapot, egy szűrő és egy visszacsapó szelepet. A szűrők a rendszert védik, nehogy elszennyeződjenek, a visszacsapó szelep pedig a visszaszívás miatt kerül beépítésre. Ezeket az elemet többnyire a vízóra aknában el tudjuk helyezni.

Műanyag osztódobozban helyezzük el a további elemeket. A fő vízvezetékre szabvány szerint szerelhető egy fővezérlő mágnesszelep, azonban ezt csak külön kérésre építjük be. A következő öntözőberendezés elem a zónák saját mágnesszelepei. A szelepekből továbbfutó vízvezetékre szereljük a zónák szórófejeit. A vezérlőt csak zárt, száraz helyre lehet beépíteni, bár vannak kültéri vezérlők is. Ezek a legtöbb esetben 230 V feszültségről üzemelnek, azonban a vezérlőből kisfeszültség megy tovább, a mágnesszelepek is kisfeszültséggel üzemelnek. Az automatikák nagyobb része a szivattyút is képes üzemeltetni. A rendszerhez esőérzékelőt, talajnedvesség érzékelőt és szélerősség érzékelőt is beköthetünk. 

Szűrő
Egy átlagos szűrő a kisebb szennyeződések kiszűrésére szolgál, nagyobb mennyiségű homok esetén már homokfogó beépítése szükséges. Beépítésük szükséges, mert az öntözőrendszer elemei, különösképpen a szórófejek, csepegtető csövek eltömődésre hajlamosak. 

Mágnesszelep
24 V-os váltóárammal működnek, nyitott állapotban biztosítják az egyes zónák vízellátását. Ha a területen nincs elektromos hálózat, beszerezhető 9 V-os elemről üzemelő vezérlővel egybeépített mágnesszelep is. Vezérlő is beszerezhető elemes kivitelben. Lakossági öntözőrendszerek, öntözőberendezések tervezését és kivitelezését vállalja a Design Garden Kft.

Vezérlő
A vezérlő előre beállított időpontokban, adott időtartamig tartja nyitva a szelepeket. Az indítási idő mellett beállíthatjuk az öntözési napokat is. A legtöbb vezérlő képes a szivattyút is vezérelni. Ha a szivattyút csak az öntözőrendszerre kötjük rá akkor a vezérlő által adott jel képes elindítani, amennyiben pl. kerti csapot is rákötünk, akkor más nyomásérzékelő-vezérlést is célszerű rákötnünk. 
A vezérlőt fedett, zárt helyre szereljük fel, ahol lehetőség van az elektromos kábelek bekötésére is. A minimálisan szükséges erek száma megegyezik az öntözési zónák számával, ehhez jön még egy közös ér, két ér az esőérzékelőhöz (ha van). 

Esőérzékelő
Igen praktikus műszer. Amennyiben bizonyos mennyiségű csapadék hullik le, abban az esetben az öntözést leállítja. Az esőérzékelőt természetesen olyan helyre szereljük fel, ahol sohasem kerül esőárnyékba, ellenkező esetben használata felesleges.

További érzékelők
A talajnedvesség érzékelő használatával mérni tudjuk a talajban található szabad víz kapacitását. A szélnedvesség érzékelő nagy szélben leállítja az öntözőrendszert, meggátolva, hogy a szóráskép torzuljon.

Szórófejek
Házikertben többféle elven működő szórófejet építhetünk be. A rotoros szórófejek nagy sugarú körben öntöznek, általában 8-15 méterre képesek öntözni. A golfpályákon alkalmazott szórófejek akár 25 méter sugarú körben is képesek öntözni. Természetesen a szórási sugár a nyomás függvénye. A szórási szöget fokozatmentesen tudjuk beállítani. A rotoros szórófejek fúvókái cserélhetők, ezáltal szabályozható a kiszórt vízmennyiség. 

A spray típusú szórófejek csak 2-5 m sugaró körben képesek öntözni. A fúvókákat ennél a típusnál is cserélhetjük. A szórásképük általában 360, 270, 240, 180 fokos, de léteznek fokozatmentesen állíthatók is. 

Főként sziklakertek, évelők, egynyáriak öntözéséhez használjuk a mikroszórófejeket. Ezeket leszúrótüskével rögzítjük az öntözött növény fölé. A gerincvezetékhez vékony spagetticsővel csatlakoznak a gerincvezetékhez, ha változik a növényzet, könnyen áttelepíthetjük. 1-1,5 méterre öntöznek. 

Speciális feladatra használunk ködfúvókákat is, melyek leginkább párásítanak, hűtenek, többnyire dézsás növényekhez telepítjük.

Csövek, kötőidomok
Kemény polietilén (KPE) csöveket használunk, melyeknek általános méretei 25-32-40-50-63-75-111 milliméter, a nyomáshatáruk 6-10 bar. Rengeteg kötőidom létezik, amikkel a mágnesszelepeket és a szórófejeket tudjuk bekötni. A műanyag kötőidomok tömítéséhez teflon szalagot használunk.

 

Az öntözőrendszert nem elég megtervezni, be is kell programozni

A növényeknek eltérő az öntözővíz igénye. Amennyiben nem kapnak elég vizet növényeink, akkor sajnos vízhiányos állapotba kerülnek, amikor elérik a hervadás pontot. Ezután elérik azt a kritikus szintet, amikor már öntözés hatására sem várható javulás. A pontos öntözővíz mennyiséget leginkább tapasztalati úton tudjuk beállítani, de természetesen léteznek öntözési norma adatok is. 

Öntözővíz-igényt befolyásoló tényezők:

  • talaj vízmegtartó képessége
  • növény párologtatása
  • faj, fajta vízigénye
  • talaj párolgása
  • természetes csapadék mértéke és gyakorisága
  • hőmérséklet
  • -szél

Az eddig tapasztalataim alapján

  • a gyepfelületek legkisebb vízadagja 15-20 mm, ennél kevesebb vizet nem érdemes kijuttatni, mert a növéy számára nem tud hasznosulni. Budapesten, Pest megyében, a nyári hónapokban legalább havi 250 mm öntözővizet kell kijuttatnunk, ezekben a hónapokban a legnagyobb a párolgás és párologtatás. A gyakorlatban ez 2 naponkénti öntözést jelent. 
  • a legtöbb vizet a gyepfelületek és az egynyári ágyások igénylik. Ezek után következnek az évelők, talajtakarók és cserjék, ill. a fák. Ez utóbbiaknak az öntözővíz igényük a vegetációs időszakban 500 mm.
  • alapvető összefüggés, hogyha nő a hőmérséklet akkor nő a növények vízigénye is. Ha a 28 fokos hőmérsékleten 100% a vízigény, akkor ez 20 fokon 50%-ra csökken. 
  • mivel esőszerűen öntözünk ezért ennek a párolgási vesztesége nagy. Ezt úgy tudjuk csökkenteni, ha éjszaka öntözünk. Minél nagyobb a csapadék intenzitása, annál kisebb a párolgási veszteség is. Éjszaka, 5-15 mm/óra csapadékintenzitás mellett 20% a párolgási veszteség. 
  • fontos tudni, hogy a növényeknek, a talajnak levegőre is szükségük van, ezért időközönként fontos, hogy a talaj kevéssé kiszáradjon. Ezért inkább az egy alkalommal kijuttatott víz mennyiségét célszerű növelni.
  • amennyiben hálózati vízről öntözünk, figyelembe kell venni a víz klórtartalmát, ami akár káros mértékű is lehet az érzékenyebb növényeknek, gyepeknek.
  • mivel a rendszeres öntözés fokozza a tápanyagok felvételét, ezért gondoskodni kell a folyamatos tápanyag utánpótlásról, erre legalkalmasabbak a hosszú hatástartamú műtrágyák.

 

Öntözőrendszerek telepítése és karbantartása

A lakossági öntözőrendszerek, öntözberendezések telepítésének technikai részlete sok tekintetben megegyezik a vízvezetékek építésében használtakkal. Az öntöző csövek és a kötőidomok szerelvény üzletekben beszerezhetőek. Azonban a szórófejek, szelepek, vezérlők, fittingek csak öntözőrendszerekre specializálódott szakboltokban vásárolhatóak meg.  Lakossági automata öntözőrendszerek, öntözőberendezések tervezését és kivitelezését vállalja a Design Garden Kft.
Az öntözőrendszer gerince a csővezeték, ezek telepítésénél fontos tudatosítani, hogy nem kerülnek a fagyhatár alá (mivel télen vízteleníteni kell), hanem kb. 30 cm mélységben, a szórófejek alsó részének vonalában futnak. Az öntözőrendszereket a fagyok beállta előtt magas nyomású levegővel víztelenítjük. Automata ürítőszelepek különleges esetekben beépíthetőek a rendszerbe, amennyiben ezt a terepadottságok szükségessé teszik, mivel azonban minden öntözés után kiürítik a csővezetékben lévő teljes vizet, ezért használatuk nem gazdaságos.

Fontos megvédenünk az öntözőrendszert nem csak a téli fagyokkal, hanem a lebegő szennyeződésekkel szemben is. Erre a célra szűrök beépítése szükséges, melyeket rendszeresen tisztítani kell. Amennyiben ez elmarad az jelentős nyomásesést okoz. Fokozottan figyelni kell a szűrők tisztítására kútból történő vízkiemelés esetén, mivel a kútvizek többsége homokot tartalmaz. Hosszú távon a szórófejek fúvókái elvízkövesedhetnek, ami az öntözőrendszer fúvókáinak cseréjét is szükségessé teheti.


Bokrok felé telepítve a szórófejet ügyelni kell arra, hogy ágrészek ne kerüljenek a víz útjába. Meglévő gyepbe történő öntözőrendszer telepítés esetén fontos, hogy a szórófejek teteje legalább 2 cm-rel legyenek magasabban, mint a talajfelszín. Tereprendezés után, fűmagvetés előtt legalább 4 cm-es kiállás szükséges azért, hogy a bokrosodó fű ne takarja el teljesen a szórófejet. A szórófejek csatlakozásánál előnyben részesítjük a bekötőcsöves megoldást, mivel így a fej magasságának változtatására a telepítést követő néhány év múlva is lesz lehetőség. Frissen töltött területeknél több cm-es ülepedésre is kell számítani.