Öntözőrendszerek telepítésének célja kettős. Egyrészről a természetes csapadék kiegészítéseként többlet víz kijuttatása, másrészről pedig a kényelem. Automata öntözőrendszer telepítésével be tudjuk programozni az öntözés idejét és hosszát, az öntözővíz mennyiségét. A különböző kiegészítő egységekkel mint pl. az esőérzékelő, talajnedvesség mérő, szélsebesség mérő, stb. jelentős mennyiségű vizet spórolhatunk meg. 
Magyarország a mérsékelt égövben fekszik, ahol a nyár általában meleg és száraz, ezért az ország nyugati részeit leszámítva intenzíven fenntartott kert kizárólag kiegészítő öntözés mellett tartható fenn. 

 

Okos kert

Az okos kert lényege, hogy az öntözőrendszerhez felszerelt időjárás érzékelő állomás figyeli az időjárás előrejelzést és aszerint alakítja ki a az öntözési programot. Okos öntözőrendszernél az alapelem a távoli vezérlés, mellyel a világ bármelyik pontjáról elindíthatjuk az otthoni kerti öntözőrendszert. Az öntözőberendezés vezérlője okos módon az öntözőszivattyút is vezérelni tudja. 

 

Az öntözőrendszer több, mint egy locsolóberendezés

A díszkertek öntözése sokrétű és összetett feladat. Az öntözés tervezése, az öntözőrendszerek kivitelezése szakértelmet és szaktudást igényel. Az elültetett növények igényei, elhelyezésük a kertben változatos. A kertben meglévő építmények is nagyban befolyásolják az öntözés, öntözőrendszer tervezésének lehetőségeit. A díszkertek öntözése során több öntözési módot is használunk egyidejűleg. Fentiek miatt a házikertekben is minden tervezés csak mérésen alapulhat. A növényeknek a fejlődésükhöz a fajtól, a növekedési szakasztól és az ökológiai viszonyoktól függően változó mennyiségű vízre van szükségük. A növények ezt a vízmennyiséget a természetes csapadékból szerzik be. Sokszor előfordul azonban, hogy a tenyészidőszakban, áprilistól szeptemberig nem hullik olyan mennyiségben és eloszlásban csapadék, amely kielégítené a növények szükségét. Azért, hogy növényeink ezen időszakban is megkapják a kellő vízmennyiséget szükség lehet öntözésre. Az öntözés legkorszerűbb és legkényelmesebb módja az automata öntözőrendszer. Telepíthető gyephez, fákhoz, cserjékhez, egynyáriakhoz, zöldség és fűszernövényekhez. Az öntözőrendszerek legnagyobb előnye, hogy a gyep használatát egyáltalán nem zavarja, és teljesen automatizálható. Meglévő kertben is gond nélkül tudjuk telepíteni. Ilyenkor csak egy 20-30 cm széles és ugyanilyen mély árokba fektetjük a vízvezetékeket, ezután a kiemelt gyeptégla visszahelyezhető. Az automata öntözőrendszert kiegészíthetjük számítógépes vezérléssel, csapadékmérővel, szélsebesség mérővel. Ezekkel elkerülhetjük, hogy esőben vagy nagy szélben öntözzünk. A számítógépes vezérléssel pedig az öntözés szempontjából legjobb időt választhatjuk ki, ez a hajnali órákban van. Ez a legkedvezőbb, mivel 80-90 %-ban hasznosul az öntözővíz, a növények párologtatása és a talaj párolgása alacsony.

 

Felmérés

Automata öntözőrendszerek kiépítését részletesen megtervezzük. Felmérés után elkészítjük az alaprajzot. Ezen mindenképpen fel kell tüntetni az épületeket, burkolt felületeket, vízfelületeket, gyepes felületeket, talajtakarókat, egynyáriakat, cserjéket, fákat, tájolást. Ezek között vannak olyan területek, amelyeket nem öntözünk, ezért szükséges ismerni a helyét. 

 

Vízforrás

Vízforrás nélkül nincs működő öntözőrendszer. Már a tervezéskor tudnunk kell, hogy milyen vízforrásról fog működni a rendszer. Ez a legegyszerűbb esetben lehet a vezetékes hálózat, de lehet szivattyúról történő üzemelés is. Mindkettőnek meg van az előnye és a hátránya is, amiket az alábbiakban foglaltam össze. 

Öntözés hálózati vízről

  • amennyiben megfelelő a nyomás és a vízhozam, nem igényel külön gépészeti beruházást
  • viszonylag drága
  • Budapesten a víz klórozott és magas a pH értéke
  • kora délutáni, esti órákban ingadozhat a nyomás
  • fenntartási költsége minimális

Öntözés szivattyúról

  • a szivattyú, a szűrők, stb. jelentős többlet kiadást jelentenek (egy komoly öntözőszivattyú ára 60-80 ezer ft-tól indul!)
  • jelenleg (2018-ban) nincs vízdíj
  • természetes víz
  • a vízhozam és a nyomás általunk megválasztott
  • a fenntartási költségek nagyobbak
  • bizonyos területeken a nyári időszakban a kutak vízhozama jelentősen csökkenhet. Hazánkban a talajvíz szeptemberre éli el a minimum értéket.

Felmérés alkalmával a vízforrás nyomás és vízhozam értékeit meg kell mérnünk.

Öntözés hálózatról

Hálózati víz használatakor a nyomás és vízhozam adatokat méréssel határozzuk meg. A mérést közvetlenül azon csap után végezzük, melyhez az öntözőrendszer csatlakozni fog. A mérést célszerűen olyan időpontban végezzük, amikor nagy a hálózati terhelés. 

Öntözés szivattyúról

Szivattyús üzemelés esetén nagyon fontos adat a szivattyú jelleggörbéje, amit a gyártó mellékel a szivattyúhoz. A gyártók megadják még a hatásfok és a teljesítmény görbéjét is. A hatásfok görbe segít nekünk kiválasztani a szivattyú legoptimálisabb munkapontjait.
Kútról történő öntözés esetén szükséges megállapítani, hogy a vízforrás utántöltődése gyorsabb-e, mint a vízkivétel sebessége. Szakmai tapasztalatom alapján magánkertek esetén is legalább 3 m3/óra vízhozam szükséges az automata öntözőrendszer üzemeléséhez.
Többféle szivattyú áll rendelkezésünkre: mélykútszivattyú, önfelszívó szivattyú, hidrofor tartályos szivattyú. A szárazbeépítésű szivattyúk a gyakorlatban 7-8 méterről képesek a vizet felemelni. Ha a vízforrásunk tehát 7-8 méternél mélyebben van, akkor mélykútszivattyúra van szükségünk, ezek emelőmagassága elméletileg korlátlan. 

 

Milyen típusok léteznek?

Lakossági és park öntözésnél a talaj szint alatti és feletti öntözőrendszereket többnyire egyidejűleg használjuk. Szakszerű tervezéssel gyakorlatilag a terület növényzettel betelepített teljes része gazdaságosan megöntözhető. Gondos tervezéssel elkerülhető a tócsásodás, a túl nagy átfedés, ill. az alulöntözés is. A rendszer alkalmas fúrt kútból és vezetékes vízból történő megtáplálásra is.

 

Talajszint alatti öntözőrendszerek

Nagyobb felületű gyepek, pázsitok öntözésére alkalmas módszer, amikor a szárnyvezetékeket, a mágnesszelepeket és a szórófejeket a talaj szintje alatt helyezzük el. Ezáltal csak az öntözés idején és csak a szórófejek bújnak ki a talajból, működés után pedig lesüllyednek a talajba.

Technikai kialakításukat tekintve alapvetően 2-féle típus létezik:

  • spray típusú (ütközőlapos adagolók)
  • rotoros típusú (forgóelemes adagolók)

Az ütközőlapos adagolók esetében a kilépő vízsugár egy bizonyos szögben elhelyezett ütközőlapon megtörik és igen vékony vízsugárrá alakul, majd cseppekre bomlik. A cseppméret a technológiai kialakítástól függ. Ezzel a módszerrel finom, ködszerű permet hozható létre. Ezeket nevezik spray típusú szórófejeknek. A beöntözhető terület alakja lehet kör, ovális, téglalap alakú.
A másik típus a forgóelemes adagolók, ahol a vízsugár egy forgóelemet hajt meg és ez az elem egyúttal a vízsugár cseppekre bontását is végzi. Az ily módon kialakított adagolók tehát forgó mozgást végezve juttatják ki az öntözővizet. Sok változatuk létezik, legfőbb különbségek a szórás hosszában van, 1-2 m-től az 5-7 m-es szórásképű fajták is előfordulnak.

 

Talajszint feletti öntözőrendszerek

A talajszint feletti öntözőrendszerek legelőször a száraz klímájú országokban jelentek meg és ők lettek később ezeknek a termékeknek a legnagyobb gyártói is (USA, Izrael, Ausztrália). Kifejlesztésük elsősorban a víztakarékosság jegyében született meg, de a gyorsan fejlődő műanyagipar is hozzájárult gyors elterjedésükhöz. Ezek a berendezések először a zöldség- és gyümölcstermesztésben, fóliaházakban jelentek meg, később került át a kertekbe, parkokba. Többféle kialakítással készülhet, attól függően, hogy a csepegtetőtestet hogyan helyezik el: szárnyvezetékbe épített, szárnyvezetékre helyezett. Napjainkban ezen utóbbiak terjedtek el. Ezen öntözési mód jellemzője, hogy a víz cseppenként jut a talajra, ezáltal a vízveszteség, mivel a víz a növényt nem érinti, minimális lesz. A vízadagoló elemeket egymástól egyenlő távolságra helyezik el, ez lehet 15, 20, 25, 30, 40, 50, 75 cm. A kisebb távolságúakat évelők, egynyáriak, a nagyobb távolságúakat inkább fák és sövények alá helyezzük el. A vezetékeket mindig a talaj felszíne fölé kell helyezni, földdel betakarni nem szabad.

A lakossági öntözőrendszereket, hasonlóan a nagy öntözőberendezésekhez meg kell tervezni!

Az öntözőrendszerek tervezését az alábbiak szerint végezzük

  • helyszín felmérése, helyszínrajz elkészítése
  • szórófejek elhelyezése
  • szórófejek zónákba csoportosítása
  • vezérlő kiválasztása
  • elektromos vezetékek méretezése
  • öntözési program tervezése
  • telepítési vázlatrajz elkészítése
  • anyaglista készítése.