sziklakert építés, sziklakert tervezés, Design Garden
sziklakert építés, sziklakert tervezés, Design Garden
sziklakert építés, sziklakert tervezés, Design Garden
sziklakert építés, sziklakert tervezés, Design Garden

Sziklakert tervezés

A kertet, így a sziklakertet is mindig az épülethez kell igazítanunk, az épületet pedig a tájhoz, a terephez. A sziklakert tervezésnél alapfeltétel, hogy az összhatás természetes legyen, ellenkező esetben akár giccses is lehet. A sziklakert egy nagyon intenzíven fenntartott kerti elem, ezért a sziklakert tervezése során nagyon körültekintően járunk el. Fontos a tömbök megfelelő elhelyezése és a kövek típusának megválasztása.

A környezeti adottságoktól függően, az általunk kialakított sziklakertek két fő csoportba sorolhatóak:

  • tájképi sziklakertek
  • mértani sziklakertek

A mértani sziklakert kivitelezésénél a geometrikus formák lesznek a jellemzőek, fontos szerep jut a szimmetriának és a tengelyvonalaknak. Ilyenkor nagy szerep jut a kerttervezőnek, mert az az előnyös, ha a szimmetriát a teret alkotó száraz falakkal, ezek rendszerével, a növények tömegével érzékeltetjük.

Sziklakert tervezés, sziklakert építésA mértani sziklakert szárazon, kötőanyag nélkül összerakott, sziklakerti földkeverékkel hézagolt kőfalak, lépcsők és teraszok szabályos rendben való elrendezésével építünk. Ehhez tervezzük hozzá a kőlapos utakat, burkolatok szabályos kialakítását.

Tájképinek azt a sziklakertet nevezzük, amelyben a kertépítő a kő és növény valamely természetes előfordulási formáját és sajátosságait igyekszik visszaadni. Ilyen sziklakert tervezésénél a fő célunk az adott táj hangulatának visszaadása.

Fontos hangsúlyoznom, hogy a sziklakert a különböző típusok, stíluselemek keveréke, amelyben természetesen valamelyik típus vezető szerepet játszik.

Helyesnek és fontosnak tartom, hogy a sziklakert tervezése előtt a kert tervvel egyidőben kiültetési terv is készüljön a hozzá tartozó növényjegyzékkel.

 

Tájképi sziklakert építés

A tájképi sziklakert elhelyezése a terepen - Egy sziklakert általában csak nagyobb felületen mutat jól, bár kisebb kertben is megépíthető. A tenyérnyi helyre összezsúfolt földkupacok giccsesek. A sziklakert építés szempontjából a helyes tájolást fontosnak tartom. A tájolást lehetőség szerint a növény igényei szerint alakítjuk ki. A legkedvezőbb a keleti, déli vagy nyugati tájolások, de természetesen az árnyékot kedvelő növényeket is eltelepíthetjük, hiszen a sziklakert mikroklímát teremt.

Tereprendezés - A legfontosabb pontokat kitűzzük. A terven feltüntetett rézsűket, támfalakat és majdnem vízszintes felületeket alakítjük ki. Kötött talajon szükség lehet a megfelelő vízelvezetésre is, ami komoly szakértelmet kíván. Gondosan el kell távolítanunk az évelő gyommokat is, hiszen később a kövek közt kinőve sokkal több gondot fognak okozni.

A legfontosabb a kő - Mi abból indulunk ki, hogy sziklakert építése során a környező tájat, a természetet szeretnénk növényeivel és köveivel együtt a bevisszük a kertbe. Fontos kiemelnem, hogy a tájképi sziklakert csak egyféle kőből áll, tehát nem kőgyűjtemény! Nagyon csúnya látványt nyújt a különböző helyekről származó, különböző típusú, együttesen bántó kőtömeg. A sziklakert építésnél leggyakrabban a mészkövet, dolomitot és a homokkövet használjuk.

 

A mértani sziklakert építése

Ha ilyen sziklakertet építünk, akkor nem a természetet akarjuk utánozni. A mértani sziklakert az ember alkotása, éppen ezért az ilyen típusnál az emberi beavatkozás nyomainak, az épített jellegnek kell uralkodnia. A mértani sziklakert építés lényege a feszes merevség. A mértani sziklakert legfontosabb megvalósulási formái:

  • Szárazon rakott falak
  • Süllyesztett sziklakert
  • Kőlapos utak
  • Szárazon megépített kerti lépcsők

Itt csak a szárazon rakott falakról írok, mert a többi formáról más helyen írok.

Síkok közötti szintkülönbség áthidalására rézsűt vagy támfalat alakítunk ki. A rézsű kialakítása általában olcsóbb és könnyebb kialakítani. A falak magasságát a statikai előírásokon kívül a területre való rálátás is meghatározza. A mértani sziklakert építése során, horizontmagasság feletti falat nem építünk. A legkedvezőbb a 40-60-80-120 cm falmagasság. A fal látványa akkor kellemes, ha kifutása van, ezért hosszú, nyújtott falfelüetek kialakítására törekszünk.

 

A tájképi sziklakert beültetése

A sziklakert az egyik legdrágább, de legmutatósabb kerti létesítmény. Hangulat teremtő hatású, emelett gyönyörködtet is. A legszebb sziklakert is elveszti azonban hangulatát, ha elüt a kert többi részétől. Ebből következően környezetének kialakítását nagyon fontosnak tartom, legalább annyira, mint magának a sziklakertnek a megépítését. A sziklakertet övező kertrész kialakításával érjük el, hogy otthona legyen a kertben, természetesnek hasson. Hogy a sziklakert és a kert más részei között meglegyen a kellő átmenet vagy éppen ellenkezőleg, a sziklakert kellőképpen elkülönüljön, a környezet megfelelő beültetésével érhetjük el. Ennek kivitelezése véleményem szerint kétféleképpen valósulhat meg:

- Nagyobb díszkertben, parkban lehetőség van arra, hogy az egész környezetet összehangoljuk a sziklakerttel, ami ezután szinte észrevétlenül megy át a buja kerti növényzetbe. A telepítés ilyenkor egy hegyi legelő vagy ritkás karsztbokorerdő képét idézheti meg. A sziklás, köves részt a gyepfelület határolja, elszórva beületett alacsony cserjefoltokkal, kisebb fákkal. Jól kombinálható növények a Cotinus, Rosae spp., Cotoneaster, Berberis, törpe Abiesek, a nagyobb Acer és Fraxinus fajok. A terjedő tövű cserjéket ültetjük a kövek mellé, szabálytalan, virágzó foltokat kialakítva. A sziklakerti hatás fokozása érdekében a növények közé itt-ott nagyobb követ süllyesztünk a gyepfelületbe vagy a sziklakerttel azonos rendszerben ültetve egyre ritkábban sziklakibúsákat építünk. 

- Kisebb területen a fentiekre nincsen mód. Itt elválasztásképpen sűrűbb növényállományt telepíthetünk a sziklakert köré, elválasztva a kert többi részétől. Célszerűen egy vagy két irányból biztosítunk rálátást, ahonnan a kert többi része vagy a szomszéd telke nem látszik. Fontosnak tartom, hogy a telepítés tömött és szabálytalan legyen. Közvetlenül a sziklakert közelébe kisebb-nagyobb sziklakerti cserjét ültetünk (örökzöld vagy a termésükkel is díszítő fajokat), majd a sziklakerttel átellenes oldalon, buja fajtákkul zárjuk le a növényfalat. 


A mértani sziklakert beültetése

A tájképi formavilághoz képest egészen más hangulatú a mértani sziklakert, a maga merev, vonalas formáival. 

A növények kiválasztásakor azt vesszük figyelembe, hogy a beültetendő támfal melyik égtáj irányába néz, mennyire van beárnyékolva. A tájképi sziklakerthez hasonlóan, itt is más-más környezeti viszonyok alakulnak ki a tájolástól függően. 

Az északra néző falak nagyon ritkán kapnak közvetlen napfényt. Erre az oldalra telepítjük az árnyékot kedvelő növényeket. Ezek a falfelületek hűvösebbek, nyirkosabbak, télen-nyáron kisebb a hőingadozás. Hűvös, párás környezetet kívánó sziklakerti virágokat ültetünk be. 

A keleti fekvésű falak a legelőnyösebbek: a hűvösebb, délelőtti órákban kapnak napot, nem forrósodnak fel, nem száradnak ki annyira. Ide ültetjük be a magasabb hegyekben honos, szárazságot kevésbé tűrő, sok fényt kívánó fajokat. 

A délre vagy nyugatra néző falfelületek kedvezőtlenebbek, mert a nyári nagy melegben erősen átmelegszenek, kiszáradnak. Télen, derült időben itt a legnagyobb a hőingadozás. A nyári szárazságot, az áthevült kövek által visszasugárzott perzselő meleget, a téli hőingadozásokat csak a legedzettebb fajok viselik el. Ilyen helyre ültetjük az alacsonyabb hegyekben honos, szárazságtűrő, meleget kedvelő sziklanövényeket. 

A sziklakert esetében tehát egyáltalán nem mindegy, hogy mit hova ültetünk. Fentieken kívül persze a növények habitusát, méreteit is figyelembe kell venni. Mivel a mértani sziklakert elsősorban szárazon rakott támfal, esetleg kerti lépcső, ezért csak tömött, párnás növésű vagy lecsüngő növekedésű fajt választunk.