Mi is a célja a kerttervezésnek?

Egyszerűen megfogalmazva: egyedi kert létrehozása. Egyedi a hely, a telek adottságai, ökológiai viszonyai. Éppen ezért szabványok, általános érvényű szabályok az ideális kert kialakítására nincsenek. Természetesen vannak építésügyi előírások, szabályok, a kezelésből, fenntartásból szerzett tapasztalatok, amelyek alapján, mint egyfajta vezérfonal, a tervezéskor eljárunk, hasonlóan a növényalkalmazás és a térkialakítás módjára is. Ezeket figyelembe véve megfogalmazhatunk tervezési irányelveket, melyek a kert rendeltetése és a funkciója szerint is különbözőek lesznek. Egészen más szempontok érvényesülnek egy lakókert vagy egy közkert tervezése során. És akkor el is jutottunk oda, hogy elválaszthatjuk a kerttervezést és a tájépítészeti tervezést. 

 

A folyamata

A kerttervezést megelőzően a legfontosabb a személyes megbeszélés és a terület felmérése. Fontosnak tartjuk, hogy az így felmért igényekhez és az adott kert fekvéséhez, méretéhez igazítsuk a kerti funkciókat, ennek alapján történjen a kerttervezés, majd kertépítés. A (talaj, területi, egyéb) adottságokhoz legjobban illeszkedő növényekkel érhetjük el, hogy a kert valóban kikapcsolódást biztosítson Önnek. Így a lehető legkisebb energia- és pénzráfordítással tarthatja fenn kertjét. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kert soha semmilyen beavatkozást nem igényel, hiszen ilyen kert nem létezik, azonban az okszerű kerttervezés segítségével elérhető, hogy a kerttulajdonos ne rabszolgája legyen a kertjének.

A kerttervezés során a magyarországi viszonyokhoz jól alkalmazkodott dísznövényeket részesítjük előnyben. Alapos átgondolás után természetesen alkalmazhatóak egzotikusabb növények is. A különböző örökzöldek, fenyőfélék nagyarányú felhasználása azonban nem indokolt (ettől eltérően igen gyakran látni örökzöldekből kialakított kerteket) egyrészt magas páraigényük miatt, másrészt erősen temetőjellegük miatt. Hamis az az illúzió, hogy ezek a növények nem igényelnek gondoskodást. Erősen víz- és páraigényesek, ezért az egyre szárazabbá és melegebbé váló viszonyok között csak nagy energiaráfordítással (vagy még úgy sem) tarthatóak fenn. A kerttervezésnél és a kertépítés során is nagy gondot fordítunk arra, hogy a beépített anyagok magas minőséget képviseljenek, ilyenek pl. a terméskő szegélyek, terméskő vagy műkő járdák, tipegők, támfalelemek, kerti tavak. Megbízóink részére a kertről az igények, a megbeszéltek szerint és a szakmai tudásunk hozzáadásával tervet készítünk, ez lesz az alapja a későbbi telepítésnek és az esetleges félreértések ezáltal elkerülhetőek. A tervrajz tartalmazza a növénytelepítési tervet, adott esetben pedig az öntözőrendszer elrendezését is.

 

Alakítsuk ki a kerti teret!

A legfontosabb elv a kerti tartózkodásra szánt külső helyiség, a kerti tér megfelelő kialakítása. Az épület kert felőli kijáratához, a teraszhoz vagy a kertre nyíló nappali szobához kapcsoljuk a hátsó kertben létrehozott, minél nagyobb, de legalább a lakóház alapterületével megegyező nagyságú összefüggő szabad, áttekinthető teret. Persze enne a térnek a jellegét, kialakíthatóságát nagymértékben befolyásolja a telek mérete, az épület elhelyezkedése. Kis telken csak egy teret alakítunk ki, míg a megfelelő nagy telekméret több, egymáshoz kapcsolódó tér kialakítását is lehetővé teszi. 
Különálló tér alakítható ki az oldalkertekben, előkertekben és természetesen az előbb említett hátsó kertekben - ha ezeknek erre megfelelő a mérete. Innen pedig el is jutunk oda, hogy milyen alapelvek szerint végezzük a kertek tervezését. 

 

Milyen kerteket tervezünk?

Sokféle alapelv szerint lehet kerteket tervezni, mi kiemelt figyelmet fordítunk az előkertek tervezésére és az ún. hátsó kertek tervezésére.
Az előkertek viszonylag kisméretű, néhány m2 nagyságú, általában keskeny részek. Ennek ellenére igen változatos növénykiültetést alkalmazhatunk, szemben a mai napig jellemző ház elé telepített fenyőfával és egyéb igénytelenségekkel. Alapvetően lehet elzártabb és nyitottabb kialakítású. Amennyiben elzártságra törekszünk, akkor a kerttervezés során sűrű növénykiültetést alkalmazunk, amivel a betekintést megakadályozhatjuk. Ha nyitottabb kialakítás a célunk, akkor alacsony növényeket ültetünk be, lazább csoportban, esetleg gyeppótló növényt is alkalmazhatunk. A kert nagyobb részét képezik általában a hátsó kertek. Ezeket jellemzően közép-európai, délies jellegű, préri jellegű és távol-keleti jellegű tematika alapján tervezzük. Mivel hazánk éghajlata kontinentális, ezért leginkább a közép-európai és a préri jellegű kertkialakítás a jellemző.

 

ELŐKERT

A házhoz látogató ember az előkertet pillantja meg legelőször, ezért igen fontos annak kialakítása. A mérete és a tér kialakítása befolyásolja leginkább megjelenését. Az előkert mérete hazánkban többnyire kicsi, keskeny, néhány méter széles, hossza általában a ház hosszával megegyezik. Az előkert mérete többnyire nem befolyásolható tényező, ezeket az adott önkormányzatok építési szabályzata határozza meg. A ház közelsége miatt többnyire igen száraz területről van szó, melyet a kerttervezés során, a növények kiválasztásnál figyelembe kell venni.

 

KÖZÉP-EURÓPAI KERT

A közép-európai kertekre a kontinentális klíma jellemző, hazánkban is ilyen klíma uralkodik. Ezek a mérsékelten száraz klíma alatt alakultak ki, jellemzői, hogy a nyár többnyire száraz és meleg, kevés csapadékkal. Télen a hőmérséklet akár -15oC alá is süllyedhet, így ezeknek a növényeknek ezt is el kell viselniük. Őshonos növényeink ehhez alkalmazkodtak, így a kerttervezés során felhasználásuk kézenfekvő. A tőlünk nyugatra fekvő országokból származó növények vagy csak nagyon gondos ápolás mellett vagy egyáltalán nem képesek adaptálódni éghajlatunkhoz.

 

DÉLIES JELLEGŰ KERT

Az adott tájra (pl. mediterrán táj) jellemző növénytársulásokkal tudatosan alakíthatjuk a kert karakterét, ezáltal megteremthető egy távoli tájnak a hangulata. Ilyenkor az adott táj jellemző fajáé lesz a vezető szerep, vagy ha ez nem lehetséges, akkor hasonló megjelenésű fajt választunk helyette. A délies jellegű kertek közé a mediterrán és a szubtrópusi kertek tartoznak. A délies jellegű kerteket természetesen nem másolhatjuk le hazánkban egy az egyben, mivel a növények nagy része nálunk nem telel át fagyérzékenységük miatt. Adott esetben hasonló megjelenésű fajjal helyettesítjük a nem ültethető fajokat. A mediterrán tájakra igen jellemző az oszlopos és egyéb örökzöldek, ernyős koronájú fák, a félcserjék jelenléte. Igen karakteres délszaki növény az oszlopciprus, mely hazánk védettebb kertjeiben szépen díszlik. A déli jelleget hangsúlyozzák a nagy és széles koronájú, fényes levelű fafajok, ezeket részesítjük előnyben a kerttervezés során.

 

PRÉRI JELLEGŰ KERT

Ezekre a kertekre az a jellemző, hogy a kerttervezés alkalmával a fás növényzet helyett többnyire csak fűneműeket, évelőket alkalmazunk. Ezek igen jól bírják a szárazságot, kevés csapadékkal is beérik. Gyökérzetük nem ritkán másfél méterre is lehatol. Az alacsonyabb növésűek szárazabb, a magasabb növésűek nedvesebb helyekre valók. Nyári és őszi színűk változatos. Hatásosan használhatóak a díszfüvek zöld gyeppel, kőzúzalékkal, kaviccsal, megfelelő színű térburkolattal. Igen hatásos foltokat alakíthatunk ki összefüggő nagy fűfoltokkal.

 

TÁVOL-KELETI KERT

A távol-keleti típusú kertekkel Ázsiában, Indonéziában, Kínában és Japánban találkozhatunk. Ezekben az országokban igen fejlett kertkultúra alakult ki az évezredek során. Főleg a kínai és japán kertek mögött külön filozófia és eszmerendszer is létezik. Mindegyikre jellemző a dús növényzet, a víz és a kő jelenléte, a kerttervezés során ezt figyelembe vesszük. A növények között van olyan, amelyik csak az adott országban található, és van olyan, amelyek hazai klímánk alatt is megélnek. A kínai és japán kertek hazánkéhoz többnyire hasonló éghajlati körülmények között létesültek. További jellegzetessége ezeknek a kerteknek, hogy ősszel megkapó lombszínt vesznek fel a cserjék és a fák.