Kerti tó építés

A víz nagy vonzerőt gyakorol a szemlélőre, leginkább kihasználható tulajdonsága a fény visszaverődése, a tárgyak tükröződése. Nagyon körültekintően kell alkalmazni a kerttervezés és kertépítés során, mivel ha helyesen illesztjük a kertbe, akkor azt nagymértékben gazdagítja, ellenkező esetben viszont giccses látványt nyújt. Kisebb kertekben mindenképpen előnyösebb ha kisebb, szabályos formájú vízmedencét tervezünk és építünk. A nagyobb, szabálytalan körvonalú tavak létesítése mindenképpen nagyobb helyet igényel, leginkább tájképi stílusú környezetbe valók, ezt figyelembe kell venni a kertépítésnél.

A víz, a kerti tó, a természetes előképeknek megfelelő megjelenésű, a tájképi típusú kert térkompozíciójához és látványához illeszkedő alkalmazási forma. A tájképi típusú kertben megjelenő vízformáknál (legyen az patak, kerti tó) és azok elhelyezésénél, megformálásánál a minél természetesebb képi hatásra törekszünk - ellenkező esetben a hatás ellentétes, giccses lesz. A vízmedencékhez képest alapvető különbség, hogy szegélyük természtesebb és kevésbé hangsúlyos, a mederborítás inkább kaviccsal történik és a vízben lévő növények és állatok szerepe lényegesen nagyobb. A vizi élőlények nemcsak mint díszítő elem jelennek meg, hanem részt vesznek a vizes élőhely biológiai egyensúlyának létrehozásában. Ezekben a vizekben a vízminőséget tehát elsősorban nem vegyszerekkel vagy vízcserével, hanem biolgiai vagy fizikai (szűrés) módszerekkel biztosítjuk.

 

Mesterséges tavak - vízarchitektúrák

A kertben, a zöldfelületen létrehozott természetközeli kialakítású tavak esetében két célunk van, elsődleges a látvány, másodlagosan pedig a kertrészletek, épületek tükrözése. A tükröződés persze csak nagyobb vízfelület esetében lesz látványos - azonban nem kell hektáros tavakra gondolni. Kisebb fák, cserjék nagyon szépen tükröződnek kisebb vízfelületen is.

 

Mik a tervezési elvek?

Néhány gondolatot leírok, amit a kerti tó tervezésénél be kell tartani, annak érdekében, hogy a természetközeliséget biztosítsuk, ill. a kertépítési, kertművészeti irányelveknek is eleget tegyünk.

A kerti tavat a fontosabb tartózkodóhely közelében szoktuk elhelyezni úgy, hogy a rálátás több oldalról is biztosított legyen. Víztükrök elhelyezésekor figyelembe vesszük a kerti tóhoz csatlakozó többi kertrészlet vizuális kapcsolatát, növénycsoportok, kerti épületek tükröződési lehetőségeit. Nagyon fontos kérdés a tó formája. Nagyon előnyös a tagolatlan tó forma, mely a látvány szempontjából előnyös és nagyvonalú. A természetközeliség érdekében sokat tehetünk a tó helyének kiválasztásával. A természeti előfordulásokat kell követnünk, hiszen a csapadékvíz a mélyen fekvő, lefolyástalan területeken gyűlik össze. Mivel élő kerti elemről van szó, ezért fontos számára a napfény, a kerti tavak napfény igényesek. A kerti tó körüli fákat, cserjéket olyan távolságban ültetjük a víztükörtől, hogy a levelek ne a tóba essenek, hiszen ez felesleges szerves anyag felhalmozódást eredményezne. Innen pedig egyenes út vezet az algásodáshoz. Kerti tavat olyan család is szeretne létesíteni, akinek kisgyereke van. Ilyenkor sem kell feltétlenül lemondani a kerti tóról, a mélyebb részekre, a víz alatt kb. 10 cm-rel elhelyezett fonat megfelelő védelmet nyújthat. Kerítés megépítését nem javaslom a kerti tó köré, hiszen a térkompozíciót nagyon előnytelenül jeleníti meg.

Ezek a legfontosabb tervezési irányelveink, amit minden kerti tónál betartunk.

 

Hogyan méretezzük?

Kerti tavat minimum 10 m2 felülettel és 60 cm-es vízmélységgel készítünk. A tulajdonos lehetőségeihez mérten a célunk a minél nagyobb felületű és mélyebb tó megépítése, hiszen annál könnyebben alakulhat ki stabil biológiai egyensúly. Ideális a 20 m2-nél nagyobb felületű tó, hiszen az egyik legdekoratívabb vizinövény, a tavirózsa tövenként 1,5-2,5 m2-nyi területet is beborít. Ilyen nagyméretű növényhez legalább 60-70 cm vízmélység is szükséges, azonban a legtöbb vizinövénynek elegendő lenne a 20-30 cm-es vízmélység is, ezért az alacsonyabbakat kisebb vízmélységű tórészekben helyezhetjük el. A tapasztalatok szerint 60 cm-es vízmélység esetén kisebb fagykár jelentkezik a növényekben, a tó részleges vagy teljes átfagyása esetén is. Amennyiben halakat is telepítünk a tóba, akkor viszont már min. 100 cm-es vízmélységet kell biztosítanunk, hiszen a halaknak télen fagymentes zóna kell, nyáron pedig hűvösebb vizet keresnek a mélyebb részeken.

 

Növények, halak telepítése

Nem minden tónak kötelező eleme a hal, azonban növényzetet mindenképpen telepítünk, a természetközeliség megteremtése miatt. A mesterséges tavak medreit is úgy alakítjuk ki, ahogyan az a természetben előfordul: övszerűen. Különböző mélységű övezetes teraszokat alakítunk ki az eltérő igényű növénytársulások számára.Kerti tó tervezése és építése, komplett kertépítés. Hívjon minket! Design Garden Kft
A tó szigetelés mellett ültetjük be a vízimitátor növényeket, melyek nem igazán vízigényes növények, de külső megjelenésük alkalmassá teszi őket vízparti beültetésre. A szigetelésen belüli részen kialakíthatunk egy nedves zónát, mely 0-10 cm vízborítású. A következő öv a sekélyvízi zóna, ez kb. 10-40 cm közötti.
A legmélyebb, 70-80 cm zónába ültetjük a tündérrózsa fajokat és a vízfelszínen úszó fajokat.
Amennyiben halakat is telepítünk a tóba, akkor azt a feltöltés után néhány héttel tesszük meg, hogy a vezetékes vízben lévő klór és egyéb káros anyagok elpárologjanak. Óvatosnak kell lennünk a betelepíthető halmennyiséggel is. 1 db 10 m nagyságú halnak min. 0,5 m2 vízfelület és legalább 50 l vízmennyiség szükséges. A tó méretéhez igazítsuk a betelepített hal mennyiséget, hiszen a kelleténél több hal, nyáron nem jut elegendő oxigénhez.

 

Fólia, beton, agyag?

Néhány mondatban összefoglalom a kerti tavak építéséhez használt legfontosabb burkolati anyagokat.
Leggyakrabban használt tó bélés anyag a műanyag fólia, mely flexibilis, könnyen illeszkedik bármilyen formához és mérethez. A fóliás tó kivitelezése gyors és egyszerű. Nagy gondot kell azonban fordítani a földből kiálló idegen anyagokra, hiszen azok a fóliát bármikor kiszakíthatják. Tóépítésre általában szigetelő fóliákat használunk, melyek jól hegeszthetők, ragaszthatók, a mezőgazdaságban használatos fóliák alkalmatlanok tó szigetelésre.
A fóliatavak legkényesebb része a tóperem, ez igényli a legnagyobb szaktudást. Általában kerti betonszegélyből építjük és erre a kész szegélyre hajtjuk rá a tófóliát. A peremre hajtott fóliát különböző szemcseméretű kavicsokkal, kövekkel vagy lapkő burkolattal takarjuk el. Ezután következik a növényültetés, amivel a mesterséges partszegély természetessé válik.

Korábban igen elterjedt volt a betontavak építése. Azonban a fóliák megjelenésével és terjedésével manapság csak bizonyos esetekben építünk, szabályos formájú, betonborítású kerti tavat.

Agyagszigetelés elsősorban nagyméretű tavaknál jön szóba, ahol a talajvíz a felszín közelében van és szintje viszonylag állandó. Kerti viszonyok között nem igazán építünk talajvízzel táplált, agyagszigetelésű tavakat.

Néhány dolgot muszáj megemlíteni a tavak vízminőségéről. Igen előnyös, ha a kerti tó természetes vízfolyással táplálható. Ez az előnyös adottság lehetővé teszi, hogy a terep kismértékű átalakításával hozzunk létre vízarchitektúrát és elérjük, hogy az üzemeltetési költség minimális legyen. A vízfolyás biztosítja a víz frissítését, cseréjét, így a tóban kialakul a biológiai egyensúly. Hátránya, hogya tóba ömlő vizet előzetesen ülepíteni, tisztítani kell. Az élő vízfolyással kialakított mesterséges tavak tervét az illetékes vízügyi hatósággal engedélyeztetnünk kell.

Természetesen esővízzel is feltölthetjük tavunkat, ilyenkor a legfontosabb, hogy nagy mennyiségű csapadék lezúdulásakor esetlegesen túl nagy vízszint emelkedés lehet. Ezt a fölös vízmennyiséget túlfolyással, szikkasztással tudjuk elvezetni.