A kerítések a telek határát jelzik. Kerten belül általában nem használjuk, a kertépítés gyakorlata dekoratívabb térelválasztó elemeket is ismer. A kerítésnél is, mint a többi kerti elemnek összhangban kell lennie az adott hellyel. Ha nem szeretnénk egyhangúságot, akkor különböző anyagú kerítések alkalmazásával könnyen megszüntethetjük az egyöntetűséget, mivel nem szükséges minden oldalon ugyanazt az anyagot használni. A kapunál fontos szempont, hogy egyedi legyen, a kert bejárata ezáltal nyer különleges jelleget. Többféle szempont szerint készülhet, kérdés, hogy mennyire zárja ki a külvilágot, mennyire engedjen bepillantást, mennyire szolgáljon biztonsági szempontokat. Kihangsúlyozzuk egyediségét abban az esetben, ha a kertépítés munkálatai során a kerítéstől eltérő módon készítjük el, bár fontos, hogy anyagában és stílusában a kerítéshez és a házhoz igazodjon.

 

Az én házam az én váram?

Kerítés vagy kapu építése nem olcsó. Nagyon visszatetsző tud lenni, amikor a kerítés túlnő a rendeltetésén, s "az én házam az én váram" mondást követve, teljesen el akarja zárni a külvilágtól a kertet és gazdáját, nem törődve azzal, hogy esetleg disszonánsan megbontja a környezeet egyensúlyát. Véleményem szerint a másik igen rossz példa, amikor a kerítés elkezd önálló életet élni, s hivalkodó, kicifrázott mintákkal akarja magára hívni a figyelmet. Erre jó példa a kovácsolt vasból különböző geometriai elemek céltalan alkalmazása. Természetesen az ízlésesen megtervezett és kivitelezett kovácsolt vas kerítés a ház és a kert dísze. Mivel a rossz példa ragadós, gyakran látunk egymás mellett, egymást túllicitálni akaró kerítéseket. Egyedi kovácsoltvas kapuk, tolókapuk készítését és beépítését vállaljuk, Design Garden Kft.
Véleményem szerint célszerű, ha már a ház tervezésekor, a ház és a garázs elhelyezésekor gondolunk az előkert minél gazdaságosabb és ízlésesebb bekerítési módjára.

Általános tervezési szempontként javasolható, hogy a kerítés a környezettől és rendeltetéséről elválaszthatatlan. Jó, hogyha mértéktartó, egyszerű mert ebben az esetben érezhető a funkció, a szerkezet és forma egysége.
A pihenőkert kerítésének megválasztásakor különbséget kell tenni az előkert és a pihenést szolgáló lakóudvar kerítése között. Az előkert célja, hogy védje a házat és lakóit zajtól, portól, erős napfénytől, ugyanakkor szép is legyen. Ezt természetesen nem a magas kerítés oldja meg, hanem az ügyesen elhelyezett növényzet. Ezért célszerűbb az alacsonyabb kerítés sövénnyel és megfelelő fásítással kombinálva.

A kerítés jellegének meghatározásában döntő tényező a környezet. Más kerítéstípust készítünk régi, műemléki környezetben, modern lakóházak között vagy egy erdőszélen épített nyaraló körül.

Különösen nehéz feladat régi épületek környezetében új kerítés építése. Itt mindenképpen a helyi építőanyagokra kell támaszkodnunk, mert azt sohasem érezzük tájidegennek. Fontos a helyi hagyományok figyelembe vétele: építési módban, megmunkálásban, kivitelezésben.

A kialakult hagyományok alapján, a település centrumában, ahol a beépítés tömör városias, ott zártabb, a külső területeken pedig a természetes tájhoz közeledve áttörtebb kerítés javasolható.
A kerítéstípus alkalmazkodhat a környezet növényvilágához is. Kevés növényzettel rendelkező környezetben jobban kívánhatjuk az elhatárolást, dús növényzetű környezetben azonban jelképes is lehet egy kerítés.

Manapság sokan nem törődnek az egységes utcaképpel, pedig ha belegondolunk, egyes vidékek, tájegységek egységes arculatát nem csak a lakóépületek, hanem a kerítések egységessége is meghatározta. Pl.: Hollókő, Torockó.

 

Kerítések

A kerítések három fő részből állhatnak: alapból, lábazatból, kerítésmezőből. Előfordul, hogy ezek közül gyakran egy-egy elmarad, pl. lábazat nélküli, alap nélküli kerítések vagy kerítésmező nélküli támfalkerítések készülnek.

Alap kerítés

Egyszerű, lábazat nélküli kerítésekhez gyakran nem építünk külön alapot, csak döngölt földbe, esetleg kövekkel kiékelve helyezzük a kerítésoszlopokat. Tartós kerítésszerkezethez természetesen pillér-, kehely- vagy sávalapot építünk.


A pilléralapot a leggyakrabban a helyszínen készítjük el. Ehhez kb. 40x40 cm-es gödröt készítünk a fagyhatárig, melyet betonnal töltünk ki. A kerítésoszlopot vagy a betonozással egy időben helyezzük a pillérbe vagy csak utólag, ebben az esetben külön tartószerkezet is szükséges. A pillérek átlagos távolsága 2-3 m, a kerítésmező nagyságától függően. Előfordul, hogy a lábazatos kerítéshez is pilléralapot építünk, ilyenkor a 80-100 cm-re elhelyezett pilléralapok fölé gerendaként építjük meg a lábazatot: a föld fölé.
A kehelyalap általában trapéz keresztmetszetű betontömb, amely különböző méretben előregyártott kivitelben készül.
Lábazatos falazott kerítések leggyakoribb alapja a sávalap. Mélysége minimum 80 cm, amely hazánkban a fagyhatárt jelenti. Készülhet kőbetonként is, amikor 30-40% térfogatmennyiségben kővel elegyítünk egyenletesen. Jó, hogyha az alap szélessége egyenlő a lábazat szélességével vagy annál valamivel szélesebb.

Kerítés lábazat

A kerítések egy része lábazattal készül. A lábazatot legtöbbször betonból, műkőből, terméskőből, ritkábban klinkertéglából készítjük. A lábazatokat a kőfalazokhoz hasonlóan építjük, többnyire kétoldali látszó felülettel. A kerítésoszlopok beállíthatók az építéssel egy időben vagy utólagosan is.

Kerítésmező

Kerítések felépítménye lehet fa, fém, tégla, beton, vasbeton, műkő, kerámia. A felépítmény vagy két részből áll: lábazat és kerítésmező vagy egynemű anyagból építjük az egészet, ilyenkor lábazat nélkül.

A továbbiakban az általunk leggyakrabban kivitelezett kerítésekről írok néhány gondolatot.

Fakerítések

A fakerítéseket készítjük teljesen fából, de gyakran vegyes szerkezetűek, amikor is az oszlop és a heveder vagy akár mindkettő fémszerkezet, vagy az oszlop anyaga kő, beton, műkő. Ha faoszlopot használunk, akkor a földbe kerülő részt megfelelő favédelemmel kell ellátni és/vagy acél toldóval kell a betonpillérhez erősíteni.
Mivel a fakerítések, faoszlopok igen gondos faanyagkezelést igényelnek, egyre jobban terjed a fém- és betonoszlopok használata, valamint a fabetét kerítés kőpillérek közé való erősítése.
A faszerkezeteket a talajban különösen, de a talaj felett is favédelemben kell részesíteni. Használhatunk keményfa anyagot is, ami mérsékeltebb faanyagvédelmet kíván és jobban ellenáll az időjárás okozta károknak.

Fémkerítések

A fém előnyös tulajdonságai miatt van terjedőben. A fémkerítés megfelelő kezelés mellett igen tartós, stabil, jól alakítható tetszés szerinti formákra. Sajnos ez utóbbi tulajdonságának köszönhető a sok ízléstelen fémköltemény, amelyekkel az utcákon találkozunk.Egyedi készítésű kovácsoltvas, kő, beton és fa kapuk, tolókapuk, kerítések készítését és beépítését vállaljuk, Design Garden Kft.
A fémkerítések készülhetnek lábazattal és lábazat nélkül. Gyakori hibaként látjuk, hogy a lábazat túl súlyos, nehézkes a fékony fémszerkezethez képest.
A fémkerítés oszlopa többnyire fém, de épülhet beton-, műkő, tégla- és terméskő pillérek közé is.
A fémkerítések közé tartoznak a különböző kerítésfonatok is, amelyek manapság kevésbé divatosak, de bizonyos elválasztások esetén igenis szóba jöhetnek.
A fémszerkezeteket is védeni kell a korrózió ellen és a környezethez jól illeszkedő színnel célszerű bemázolni. Általában a nem hivalkodó, környezetbe jól illeszkedő fekete, sötétzöld színek a legszerencsésebbek. Kerülni kell a rikító színeket!

Kő- és téglafalak

Készítünk kerítéseket kőből is. Igen szép pl. egy váltósoros, szorított fugákkal készített kőfal kerítés.
Fagyálló téglából, pillértéglából építhetünk kerítésfalat.
A piros színű tégla nem illeszkedik jól a kerti környezetbe, azonban a klinkertégla természetességénél fogva beilleszthető a kertbe.

 

Kapuk

A szakmai tapasztalatom alapján a kapuk legkényesebb "pontja" a helyének a kijelölése. Döntő szempont az épület és az utca között a jó gyalogos- és járműkapcsolat megteremtése. A legfontosabb gyalogosforgalom a lakásbejárat és az utca között bonyolódik le, a járműforgalom leglényegesebb a garázsajtó vagy a parkolóhely és a nagykapu között.

A kapu mérete

A szélességi méret a mindenkori igénybevételtől függ. Kiskapu, gyalogosok részére 1 m. Gépkocsi részére 2,40-2,50 m szélesség használatos. Korszerű és gazdaságos megoldás, ha a kis- és nagykapu egybeépül, egy kicsi és egy nagyobb oldalszárnnyal.
A kapu magassága egyezzen meg a kerítés magasságával.

A kapuk nyitásrendszere

A kétszárnyú kapuk általában középen, az egyszárnyúak az egyik oldalon nyílnak vagy tolórendszerűek. A nyílószárnyak vezetősínben két görgőn elmozdulva könnyen kezelhetők, elektromos motorral felszerelhetők.  A kapu anyaga zömmel fa és fém.